2012. december 30., vasárnap

Gyertyaláng





Szívesen mesélnék sok másról is, de ma a gyertyaláng a téma. Ha egyáltalán nevezhetném Őt témának. Hiszen itt több mindenről is van szó. Hogy miről is?

A gyertyaláng nem csak egy tárgy, aki ismertebb a témában az tudhatja, hogy a gyertya lángja egy Avatár. Maga a Tűz Avatár. Igen, egy személy és annál sokkal több is egyszerre. De hogyan is lehetne tárgynak tekinteni, amikor oly sok mindent testesít meg egy személyben. Egy lélek mely azt vállalta, hogy tűz lesz egész életében. Egy lélek, kinek tulajdonságait az asztrológiában és sok más helyen is említik. A tüzes elem, mely sok lánggal és szenvedéllyel rendelkezik, kinek akadálya szinte nincsen, ki parancsoló és lángoló.


De térjünk vissza a gyertyalángra. Múltkor volt szerencsém egy olyan meditáció félében részt venni, mikor sokáig kellett a gyertyalángot nézni. Érdekes volt, először az elmém nem tudott lecsendesedni és a napi dolgok futottak át rajta, majd az olyan események következtek, melyeket nem tudok elfelejteni, és csak mondta és mondta. Aztán minél hosszabb ideig néztem a lángot lassan lecsendesedett, magától elhallgatott és habár sokan voltunk a helyiségben én úgy éreztem, csak én és a gyertyaláng vagyunk. Lassan a fénye közeledett, szinte mindent betöltött, melegség járt át és szeretet. Akkor egy pillanatra úgy éreztem ilyen lehet odafent, a halál után a Fényben. Fantasztikus érzés volt, a lelkem megnyugodott és elengedtem mindent. Habár csak rövid ideig tartott mégis egy olyan élménnyel lettem gazdagabb, mely fényesíti a lelket és az elmét is.

Korábban is sokszor szemléltem ezt a bámulatos jelenséget. Nem tudom szavakba önteni mindazt, milyen csodálatos is. Elég csak belenézni és az emberben valami ősi, valami régi megmozdul. Valami, amit már régen elfelejtettünk, de egy pillanatra elménk tudatalattijában újra felbukkan.

Néha esténként, mikor sötét van érdemes egy gyertyát meggyújtani és a hangulatában elmélyülni.

Szép Napot :)
M.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése