2012. december 30., vasárnap

Gyertyaláng





Szívesen mesélnék sok másról is, de ma a gyertyaláng a téma. Ha egyáltalán nevezhetném Őt témának. Hiszen itt több mindenről is van szó. Hogy miről is?

A gyertyaláng nem csak egy tárgy, aki ismertebb a témában az tudhatja, hogy a gyertya lángja egy Avatár. Maga a Tűz Avatár. Igen, egy személy és annál sokkal több is egyszerre. De hogyan is lehetne tárgynak tekinteni, amikor oly sok mindent testesít meg egy személyben. Egy lélek mely azt vállalta, hogy tűz lesz egész életében. Egy lélek, kinek tulajdonságait az asztrológiában és sok más helyen is említik. A tüzes elem, mely sok lánggal és szenvedéllyel rendelkezik, kinek akadálya szinte nincsen, ki parancsoló és lángoló.


De térjünk vissza a gyertyalángra. Múltkor volt szerencsém egy olyan meditáció félében részt venni, mikor sokáig kellett a gyertyalángot nézni. Érdekes volt, először az elmém nem tudott lecsendesedni és a napi dolgok futottak át rajta, majd az olyan események következtek, melyeket nem tudok elfelejteni, és csak mondta és mondta. Aztán minél hosszabb ideig néztem a lángot lassan lecsendesedett, magától elhallgatott és habár sokan voltunk a helyiségben én úgy éreztem, csak én és a gyertyaláng vagyunk. Lassan a fénye közeledett, szinte mindent betöltött, melegség járt át és szeretet. Akkor egy pillanatra úgy éreztem ilyen lehet odafent, a halál után a Fényben. Fantasztikus érzés volt, a lelkem megnyugodott és elengedtem mindent. Habár csak rövid ideig tartott mégis egy olyan élménnyel lettem gazdagabb, mely fényesíti a lelket és az elmét is.

Korábban is sokszor szemléltem ezt a bámulatos jelenséget. Nem tudom szavakba önteni mindazt, milyen csodálatos is. Elég csak belenézni és az emberben valami ősi, valami régi megmozdul. Valami, amit már régen elfelejtettünk, de egy pillanatra elménk tudatalattijában újra felbukkan.

Néha esténként, mikor sötét van érdemes egy gyertyát meggyújtani és a hangulatában elmélyülni.

Szép Napot :)
M.

2012. december 26., szerda

Karácsony


Sziasztok!

Először is szeretnék Boldog Karácsonyt Kívánni.

Másodszor szeretnék néhány elmémen átfutó gondolatot megosztani veletek karácsonnyal kapcsolatban.

A karácsony számomra egy nagy ünnep, tudom ezzel sokan hasonlóan vannak. A karácsony a szeretet ünnepe, karácsonykor minden egy picit varázslatosabb lesz. Mindenki egy picivel kedvesebb lesz és sokszor idegeneknek is Boldog Karácsonyt kívánunk. Karácsonykor szívesebben adakozunk a rászorulóknak, egy picivel jobban odafigyelünk egymásra. Karácsony az Öröm ünnepe.
Ezen a napon már évszázadok óta ünnepelünk, igaz az alaklom neve változik, de a nap marad. December 24-e egy fontos dátum évről-évre. Fiatalabb koromban már augusztusban rám jött a karácsonyi érzés, ilyenkor betettem egy karácsonyi zeneválogatást és nekiálltam takarítani, vagy pedig a karácsonyi díszeket megszemlélni. Sok éven keresztül tartott ez a szokásom, csak aztán jött a munka és vele a felejtés, vagy inkább az inger hiánya. Már nem volt kedvem augusztusban karácsonyi zenét hallgatni és a karácsonyi dekorációt szemlélni. Talán megfásultam, talán csak felnőttem. Az a kis varázslat, ami a karácsonyt jelenti és évről-évre minden emberben feltámad, mint egy vágyakozás, egy picivel később jelentkezik. Szeretném megtartani és a jövőben azon leszek, hogy meg is tartsam ezt az érzést.

December 24-e a Fény Születésének Ünnepe. Ezen a napon a Fény megszületik. Hogy ez pontosan mit is jelent, nem igazán tudom elmagyarázni, csak érzem, mint ahogyan sokan mások is érzik. Talán ezen a napon picit közelebb kerülhetünk a Fényhez és Egymáshoz is. Ezért fontos, hogy ezt a napot a családunkkal és barátainkkal töltsük és fényünket megosszuk egymással.
A fény mindenkiben ott ragyog még ha nem is érzékeli, mi emberek szeretetnek nevezzük, igaz szeretetnek. Az érzés mikor bizsereg a szívünk, mikor önzetlenek tudunk lenni valaki másért, mikor Istenhez fohászkodunk, vagy mondunk köszönetet neki, mikor átöleljük Édesanyánkat, mikor együtt vagyunk :) S ha igazán tudunk szeretni, akkor igazán boldogok is tudunk lenni. Azt hiszem ez a fontos, hallgassunk a szívünkre és akkor igazán boldogok lehetünk.

Békés és Áldott Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!
M.

2012. december 23., vasárnap

December 21-e :)


Sziasztok!

Had meséljek egy picit arról, hogy nekem hogyan is telt december 21-e.

Először is kezdjük az elején.
Reggel felkeltem, sajnos elég korán kellett kelnem mindenféle világvége dátumok előtt.
Azután mikor elindultunk a buszra Édesanyámmal, örültem neki, hogy ha a 6-órás dátum bejön akkor legalább egy családtagommal vagyok. Utána sajnos a buszunk úgymond "kimaradt" így egy kis kalanddal jutottam el a munkahelyre. Ott ez volt az utolsó munkanapom így eléggé síros hangulatba kerültem. Bármennyire is visszatetsző volt ez a munkahely, de örültem neki, így a végére, hogy ennyi nagyszerű embert megismertem. Talán majd később írok róla, hogy ezzel a munkával milyen új tudásra tettem szert. :)
A munka közben, mivel kinti munkáról volt szó, sikerült alaposan megfigyelni, hogy hogyan jött fel a nap - habár a felhőktől semmit sem lehetett látni - hogyan kezdett világosabb lenni, mennyire kevés ember mászkált aznap reggel az utcán. Mikor letelt a munkaidő még nem jött el a vég így folytattam tovább a napom.

Dél körül:
A delet egy nagy bevásárló központban töltöttem. Talán ha 30 percet voltam bent, de az is sok(k) volt. Nagyon sok ember mászkált bent és túl volt fűtve, így hamar rám izzadt a vastag téli kabát. A sikeres áthaladás után vásárolni mentem kisebb boltokba a családom két tagjával. Ez szerencsére nem volt stresszes és a szokásos családi évődés is előkerült útközben.

Délután:
Hazaérve neki álltam süteményt sütni és közben átgondoltam a nap eseményeit. A reggel szomorúságát és a dél hektikusságát. A világvége is megfordult az elmémben és ennek kapcsán az elmúlt pár nap, és elmúlt pár hét eseményeit boncolgattam. A változás általában nem egy nap alatt szokott megtörténni így próbáltam analizálni, hogy ezalatt a nyár és ősz alatt mennyit is változtam és hogyan alakult közben az életem.

Este:
A barátaimmal töltöttük ezt az estét. Jó együtt lenni, szeretek velük lenni, ha csak hallgatok akkor is jól érzem magam. Hasonló az érdeklődésünk és mikor egymással éppen tudást, tapasztalatot osztanak meg, akkor néha elhallgatok és elgondolkodom azon, amiről épp beszélgetnek. Mikor nekem van olyan információm, amit szívesen megosztanék velük, akkor nyugodtan beszélgethetek velük róla, meghallgatnak. Tudom ez így nem mindenki számára érthető, de sajnos nagy probléma manapság, hogy nem hallgatjuk meg egymást. Ezen próbálok változtatni és odafigyelni amikor hozzám beszélnek. Van egy ismerősöm, aki művész és miközben hallgatom sokszor vele izgulok, hogy milyen lesz az elkészült remekmű. Nagyszerű érzés csak hallgatni, és az is nagyszerű ha meghallgatnak.

Nos a világvége, amit hirdettek nem jött el, hogy a változás, amit hirdettek eljött e, az majd később kiderül.
Az igazi változást mi tudjuk okozni azzal, ha elkezdünk a szívünk szerint cselekedni. Nem kell a világot megmenteni, de egy kedves mosoly és köszönés, már sokaknak örömet okoz.

Úgy tűnik közben egy picit megint elkalandoztam, de szerintem ez most ilyen kellett hogy legyen.

Szép Estét Kívánok :)
M.

2012. december 20., csütörtök

Vers



Reggel talán egyszer majd megértem, megérted.

Egyszerű útra lépni,
egyszerű a világot szemlélni,
ám benne lenni, már nem oly egyszerű.

Eljön majd az idő mikoron másnak látsz majd engem, s magadat.
Eljön majd az idő mikor egészen más leszel.
Akkor már emlékek özöne nem tölti be elméd,
akkor már mások leszünk Te és Én.
A sötétben fogva tartott, remegő, rettegő.
Az leszek én mikor rám borul az éj.
Éjsötét árnyékok keresztezik utamat,
éjsötét árnyak állják el utamat.

Csendben halkan óvatosan,
élni majd csak így lehet.
Mik ezred éves emlékek
szél szárnyán elröppennek.
Ezred éves szép emlékim kérlek térj most vissza,
hadd legyen most minden szép, és újra tiszta.
Ezred éves szenvedések mik lelket szítanak,
most szakítanak erre-arra.
Talán majd egyszer felnézhetek,
a terhek alól kiléphetek.

Mikor fényem felragyog,
mikor szívem tisztán kondul,
mikor énekem elviszi a szél,
mikor életem tisztán mesél.

Talán akkor majd megérthetem,
mit most oly nehéznek vélek.
Talán, akkor felébredek.
Tisztán tekintek az égre,
tisztán tekintek, szívem legmélyére.

2012. december 13., csütörtök

Változás


Sziasztok!

A témától nem tudván elszakadni had folytassam december 21-vel kapcsolatos okfejtésemet.

Reggel munka közben néha akad egy kis időm elmélkedni és éppen ma történt, hogy december 21-vel kapcsolatban elmélkedtem. Tegnap volt egy nagy világ körüli szeretet meditáció, ezzel kezdtem elmélkedésemet. Milyen hatással is lesz, vagy már van a világra, hogy annyi ember egyszerre, vagy legalább is egy napon gondolt a szeretetre és arra, hogy az bejárja az egész világot. És aztán beugrott, hogy december 21-én vajon hány ember fejében fog megfordulni ugyanaz a gondolat. És vajon mi lehet az a gondolat? Nekem a Változás ugrott be, szinte azonnal, hiszen nem akarok én világ végét, csak szeretnék egy élhetőbb világot, ahol az emberek odafigyelnek egymásra és a gyermekeknek van jövőképük.

Folytassuk hát az okfejtést, ha december 21-én legalább a világ népességének egy része arra gondol, hogy változást szeretne - mert hát a világvége elmaradt,  de legalább változna meg a világ - akkor ez mit jelent a jövőnkre nézve. Talán sikerül elérnünk valamit ezzel a közös gondolattal? Vagy csak volt egy nap, amikor ismét arra gondoltunk, hogy jobb lenne ha ez a világ megváltozna.

A válasz egyenlőre várat magára, ahogy mondani szokás "türelem rózsát terem" :)

Én december 21-én arra fogok gondolni, hogy egy jobb, szebb világ kezdődik másnaptól, december 21-én a változásra fogok gondolni. Te mire gondolsz azon a napon?

Szép Délutánt és Jó Elmélkedést :)
M.

2012. december 8., szombat

Halvány világ(ok)





Egyszer még régebben történt velem valami, amit így nem igazán tudok elmondani, de tudom, hogy minden más azóta. Egyszer felnéztem az égre és megláttam a csillagot. Egyszer Önmagam voltam még, aztán zuhantam, zuhantam a mélybe. Lezuhantam és kinyitottam a szemem és egy más világ tárult elém. Minden más volt, a szagok, az illatok, mintha minden azért lenne, hogy elámuljak. Elámultam, olyan sokáig tartott ez az állapot, hogy csak nemrég nyitottam fel a szememet és láttam meg a dolgok valós mentetét. Sokáig voltam távol a fénytől és sokáig voltam távol otthonomtól. De aztán sikerült a szívembe néznem és ismét feltárult előttem mindaz, amit magam mögött hagytam. Minden, amit régen elhagytam ismét feltárult előttem. Az Imák, a barátok, a fények és illatok. Egyszer elvesztettem mindezt, aztán ismét rátaláltam. Nehéz ezt megtartani idelent, nehéz olyannak lenni, mint akik vagytok. De nézzetek fel az égre és ugyanakkor szívetek kicsiny rejtekére és megláthatjátok mindazt, amit eddig az árnyék takart. Árnyék világ ez és árnyak lakják, csupán vázaik régi önmaguknak, pedig ha tudnák, hogy mit rejt a mélység és mit rejt a magasság, ismét kinyithatnák a szemüket az égre és láthatnák mindazt, amit magunk mögött hagytunk. A világot, melyet otthonnak nevezünk.

2012. december 4., kedd

Álom a Fényről


Sziasztok, ma egy álmot szeretnék veletek megosztani :)




Fény vesz körül, meleg bársonyos fény. A fény átölel, a szeretet körbe vesz. Egy fénykapuban állok, mögöttem az ismert és előttem a jövendő. Boldog vagyok, felhőtlenül boldog és teljes. Kinézek a kapun és egy darabig szemlélem a jövendőt, majd megfordulok. Ránézek azokra akik eddig körülvettek, szerettek és oltalmaztak, a testvéreim. Boldogan megszólalok: "A következő életemben egy lány leszek", miközben ezt mondom látom magam előtt egy nő testét, aki copfban hordja a haját. Még utoljára rájuk nézek, majd neki indulok az ismeretlennek.




További Szép Estét :)
M.