Szívesen mesélnék sok másról is,
de ma a gyertyaláng a téma. Ha egyáltalán nevezhetném Őt témának. Hiszen itt
több mindenről is van szó. Hogy miről is?
A gyertyaláng
nem csak egy tárgy, aki ismertebb a témában az tudhatja, hogy a gyertya lángja
egy Avatár. Maga a Tűz Avatár. Igen, egy személy és annál sokkal több is
egyszerre. De hogyan is lehetne tárgynak tekinteni, amikor oly sok mindent
testesít meg egy személyben. Egy lélek mely azt vállalta, hogy tűz lesz egész
életében. Egy lélek, kinek tulajdonságait az asztrológiában és sok más helyen
is említik. A tüzes elem, mely sok lánggal és szenvedéllyel rendelkezik, kinek
akadálya szinte nincsen, ki parancsoló és lángoló.
De térjünk vissza a
gyertyalángra. Múltkor volt szerencsém egy olyan meditáció félében részt venni,
mikor sokáig kellett a gyertyalángot nézni. Érdekes volt, először az elmém nem
tudott lecsendesedni és a napi dolgok futottak át rajta, majd az olyan
események következtek, melyeket nem tudok elfelejteni, és csak mondta és
mondta. Aztán minél hosszabb ideig néztem a lángot lassan lecsendesedett,
magától elhallgatott és habár sokan voltunk a helyiségben én úgy éreztem, csak
én és a gyertyaláng vagyunk. Lassan a fénye közeledett, szinte mindent
betöltött, melegség járt át és szeretet. Akkor egy pillanatra úgy éreztem ilyen
lehet odafent, a halál után a Fényben. Fantasztikus érzés volt, a lelkem
megnyugodott és elengedtem mindent. Habár csak rövid ideig tartott mégis egy
olyan élménnyel lettem gazdagabb, mely fényesíti a lelket és az elmét is.
Korábban is sokszor szemléltem
ezt a bámulatos jelenséget. Nem tudom szavakba önteni mindazt, milyen
csodálatos is. Elég csak belenézni és az emberben valami ősi, valami régi
megmozdul. Valami, amit már régen elfelejtettünk, de egy pillanatra elménk tudatalattijában
újra felbukkan.
Néha esténként, mikor sötét van
érdemes egy gyertyát meggyújtani és a hangulatában elmélyülni.
Szép Napot :)
M.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése