December 21-e :)

Sziasztok!

Had meséljek egy picit arról, hogy nekem hogyan is telt december 21-e.

Először is kezdjük az elején.
Reggel felkeltem, sajnos elég korán kellett kelnem mindenféle világvége dátumok előtt.
Azután mikor elindultunk a buszra Édesanyámmal, örültem neki, hogy ha a 6-órás dátum bejön akkor legalább egy családtagommal vagyok. Utána sajnos a buszunk úgymond "kimaradt" így egy kis kalanddal jutottam el a munkahelyre. Ott ez volt az utolsó munkanapom így eléggé síros hangulatba kerültem. Bármennyire is visszatetsző volt ez a munkahely, de örültem neki, így a végére, hogy ennyi nagyszerű embert megismertem. Talán majd később írok róla, hogy ezzel a munkával milyen új tudásra tettem szert. :)
A munka közben, mivel kinti munkáról volt szó, sikerült alaposan megfigyelni, hogy hogyan jött fel a nap - habár a felhőktől semmit sem lehetett látni - hogyan kezdett világosabb lenni, mennyire kevés ember mászkált aznap reggel az utcán. Mikor letelt a munkaidő még nem jött el a vég így folytattam tovább a napom.

Dél körül:
A delet egy nagy bevásárló központban töltöttem. Talán ha 30 percet voltam bent, de az is sok(k) volt. Nagyon sok ember mászkált bent és túl volt fűtve, így hamar rám izzadt a vastag téli kabát. A sikeres áthaladás után vásárolni mentem kisebb boltokba a családom két tagjával. Ez szerencsére nem volt stresszes és a szokásos családi évődés is előkerült útközben.

Délután:
Hazaérve neki álltam süteményt sütni és közben átgondoltam a nap eseményeit. A reggel szomorúságát és a dél hektikusságát. A világvége is megfordult az elmémben és ennek kapcsán az elmúlt pár nap, és elmúlt pár hét eseményeit boncolgattam. A változás általában nem egy nap alatt szokott megtörténni így próbáltam analizálni, hogy ezalatt a nyár és ősz alatt mennyit is változtam és hogyan alakult közben az életem.

Este:
A barátaimmal töltöttük ezt az estét. Jó együtt lenni, szeretek velük lenni, ha csak hallgatok akkor is jól érzem magam. Hasonló az érdeklődésünk és mikor egymással éppen tudást, tapasztalatot osztanak meg, akkor néha elhallgatok és elgondolkodom azon, amiről épp beszélgetnek. Mikor nekem van olyan információm, amit szívesen megosztanék velük, akkor nyugodtan beszélgethetek velük róla, meghallgatnak. Tudom ez így nem mindenki számára érthető, de sajnos nagy probléma manapság, hogy nem hallgatjuk meg egymást. Ezen próbálok változtatni és odafigyelni amikor hozzám beszélnek. Van egy ismerősöm, aki művész és miközben hallgatom sokszor vele izgulok, hogy milyen lesz az elkészült remekmű. Nagyszerű érzés csak hallgatni, és az is nagyszerű ha meghallgatnak.

Nos a világvége, amit hirdettek nem jött el, hogy a változás, amit hirdettek eljött e, az majd később kiderül.
Az igazi változást mi tudjuk okozni azzal, ha elkezdünk a szívünk szerint cselekedni. Nem kell a világot megmenteni, de egy kedves mosoly és köszönés, már sokaknak örömet okoz.

Úgy tűnik közben egy picit megint elkalandoztam, de szerintem ez most ilyen kellett hogy legyen.

Szép Estét Kívánok :)
M.