Világ, vége?

Sziasztok!

Így november végén, december 21-ke már csak pár lépésre van tőlünk. Hogy valójában ez a nap mit fog takarni, még biztosan nem tudjuk. Talán vannak néhányan, akik tudják, de ők leginkább megtartják maguknak ezt az információt. Gondoltam ideje egy kis visszatekintésnek, hogy lássuk eddig mit értünk el, mi van a hátunk mögött.

Pár évvel ezelőtt, talán 2010-ben, de lehet 2009-ben kezdődött a 2012-vel kapcsolatos nagy világvége dráma keltése. Akkor még főként arról volt szó, hogy egy másik bolygó megy el a közelünkbe és az okozza majd a Föld vesztét, ezt a bolygót X bolygónak, vagy Nibirunak hívták, attól függ, hogy ki volt a szerző. Nos így november végén az égen semmiféle közelgő bolygóra hasonlító tárgyat nem lehet felfedezni, így talán ezt a változatot ki is lőhetjük.

A másik nagy kedvence a médiaguruknak a természeti erők elszabadulása, amint azt a 2012. nevű film is mutatja. A képek szépek voltak és valóban időről-időre a természet megmutatja az erejét, ám hogy pont azon a napon történne valami katasztrofális, hát nem tudom. A filmekben szokott lenni egy jó mozzanat, az-az amikor a fontos emberek, úgy döntenek, hogy a hétköznapi embereknek nem kell tudniuk a világvégéről. Abban szinte biztos vagyok, hogy ha eljönne a világvége, mi kis szorgalmas hangyák tudnánk meg utoljára.

A harmadik a napkitörés általi katasztrófa. Mint tudjuk már tavaly óta háborog a nap is és lövell ki hatalmas anyagokat a Föld felé. Hogy ez mikor válik katasztrófává azt csak az ég tudja. Lehet hogy megússzuk egy kisebb áramszünettel, vagy elektromos zavarral, de az is előfordulhat, hogy egy ideig le kell mondanunk az áramról.

Az én kedvencem az elméletek közül az átlényegülés. Ez alatt pontosan arra gondolok, hogy szépen lassan visszatér valamennyi emlékünk valós Önmagunkról és a múltbeli életeinkről, hogy visszatér valamennyi valós erőnkből és végre leesik a tantusz, hogy miért is vagyunk itt ezen a helyen, ebben az időben. Ez nem egy katasztrófa, hanem egy korszak vége. Ha valaki engem kérdez a tudatlanság korszakának nevezném el ezt a korszakot, hiszen mi úgy képzeljük, hogy nagyon sok mindent tudunk miközben a valóság az, hogy nagyon is messze vagyunk az igaz tudástól. Hagyjuk, hogy elménket ostobaságokkal elhomályosítsák és még örülünk is neki, hiszen így nem kell szembenéznünk mindazzal, amikké lettünk ebben az életünkben és az előzőekben.

A katasztrófa elméletekről ennyit, jöjjön a számvetés.
 

Az én történetem korán kezdődött, de az út felismerése 2010 Telén. Ekkor sikerült végre eljutnom egy csoportba, ahol hasonló gondolkodású emberek vettek körül. Ezek az emberek nemsokkal később barátaim lettek és mint később kiderült régi ismerősök a múltból.
2011 számomra a számvetés éve volt, a hangulatom le-fel hullámzott attól függően, hogy éppen milyen lelki állapotban voltam. Sok mindenen mentem keresztül ezalatt a röpke év alatt, de rengeteg mindent tanultam és sok mindent sikerült a helyére tennem.
2012 év elején hirtelen elkezdtem igazán érezni az energiát, addig ez akadozva ment. Aztán jött egy időszak, amikor ez az energia elmaradt, majd év közben többször is éreztem a növekedését. Zavaros egy év volt ez idáig és fantasztikus. Zavaros, mert a világ odakint összeomlóban van, az emberek még mindig a homokba dugják a fejüket. Ám látszik a változás jele is, igaz még csak kicsiben, de az emberek valahogy tudtukon kívül elkezdtek egy picit változni. Fantasztikus volt, mert sok minden helyrekerült odabent bennem és talán ahogy múlik az idő sikerül teljesen helyre tennem a dolgokat.

Ebben a helyre kerülésben az is benne van, hogy sikerült visszaszereznem magyar mivoltomat, ezért hálás vagyok mindazoknak az Előadóknak, akik megosztották az interneten tudásukat. Köszönöm Nekik, hogy újra igazán büszke lehetek arra, hogy Magyarnak születtem.

Kívánom Mindenkinek, hogy megtalálja az útját és beteljesítse feladatát és mindehhez Kívánok Égi Segítséget Mindenkinek és Kitartást - Türelmet :)

Szép Estét :)
M.